Szóval a magok. Sokat olvastam fórumokon, blogokon és mindenféle netes tartalmakat, hogy biza a kintről rendelt magok nagy arányban életképtelenek. 50km-es körzetben a kisebb kertészetek készlete megáll a "macskapöcse" paprikánál. Nagyobb kertészetekben arany árban adnak magokat, és ezek kelési arényairól is sok randaságot olvastam. Maradnak tehát a speciális források: olyan emberkék, akik már foglalkoznak olyan cuccokkal, amik ütik a 500.000 scoville értéket és sikeresen meg is terem nekik.

Télen a miházatájunk kicsit le van eresztve. Ilyenkor a kazánpakolás, projekttervezés, 13000db-os (tizenháromezer!) puzzle kirakás, filmezések, olvasások évszaka van. Ilyenkor lessük a mindenféle használtcuccos oldalakat is. Hitvallásunk az, hogy egyrészt a használt cuccokkal nagyon erősen csökkentjük az ökológiai lábnyomunkat, másrészt sokkal több időnk van ilyenkor bütykölni, felújítani az ilyen motyókat. Egy ilyen kutakodós napon találtam rá egy kecskeméti termesztőre. El is mentünk, összekötve a jót a hasznossal egy piacozós vasárnap. Ugyanis amikor tehetjünk, vasárnapoknént a kecskeméti lomispiacra megyünk. Sokszor csak nézelődni, de vettünk már jó pár nagyon hasznos holmit is.

Szóval elmentünk kecsóra a termelőhöz. Saját kis kertészete van. Kb. 100 féle chili és jó pár fajta különleges paradicsom is van a kínálatában. A kapszaicin jobban megcsapott mint gondoltam volna, valahogy úgy, mint anno a "kerozingőz". A végeredmény, hogy közel 100 maggal jöttünk el. Na meg pár üveg carolina reaper krémmel. A kertjük minden szegletében valamilyen chili nő, nőtt vagy nőni fog. Vannak kutyák (az egyik többször is bekapta a fejünket), úgyhogy érdemes játszós ruhában menni!